2012. október 9., kedd

MEZŐ, csupa nagybetűkkel!

MEZŐ, csupa nagybetűkkel! Másoknak titok, de Nagykanizsán mindenki tudja mit jelent ez szó,
a város két gimnáziuma közül az egyik. 
Az egyesületet meghívást kapott az iskolától, pár rendhagyó tanórára, ami számunkra egyáltalán nem rendhagyó. Az íjászat egyszerre kapcsolódik a sporthoz, a tudományhoz, a történelemhez, még az angol nyelvhez is, hiszen a Angliát is az egykori íjászok tették erőssé, ahogy a Magyarok csatáit sem lehetett győzelemre vinni a kor íjászai nélkül.
Ma már nem harcolunk a régi értelemben, de tiszteljük az előttünk élőket, a kortárs íjászainkat és a következő generációt, akik remélhetően tovább adják azokat az ismereteket, melynek nagy részét újra kellett tanulnunk. Az íjászat révén, új közösségek alakulnak az önkéntesség legnemesebb értelmében, a viszonzás elvárása nélkül. Ennek a közösségnek lett része a Gimnázium is.
A rendhagyó napot pár héttel korábban kezdtünk szervezni az iskola képviselőivel, tanulóival.
Felkészülve érkeztünk, talán a védő szövetek kifeszítése okozott némi gondot, hála a kosár palánknak, és a kézilabda kapunak és a hosszú-hosszú zsinóroknak, minden időben a helyére került.
Most nem is az íjászat volt a központban, hanem azok a diákok és tanárok, akik időt és energiát szántak a tanulás óhatatlan monotóniáját megszakítva egy kis játékra, örömet szerezve maguknak és társaiknak.  Diákok, tanárok, akikkel minden nap, és akikkel csak évtizedenként találkozunk, úgy érezzük közelebb kerültünk egymáshoz, már nem vagyunk idegenek.
Köszönjük minden résztvevőnek az iskola vezetőinek az aktvitást, reméljük lesz még alkalmunk további közös játékra.
Külön köszönet jár segítőinknek, Bencsik Dorinának, Németh Dávidnak és Kassa Ádámnak!  
















Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése